A boróka egy cserje vagy örökzöld fa, amely Észak-Európában, Délnyugat-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos.
Régen az indián törzsek nagy becsben tartották, tüdő- és húgyúti problémák kezelésére és talizmánként is használták. Az ókori görögök és rómaiak gyógyászati és étkezési célokra egyaránt alkalmazták, sőt, a XIX. században a francia kórházak a himlőjárványkor füstöltek vele, hogy megtisztítsa a levegőt és megállítsa a fertőzést.
Leginkább a gin ízesítőjeként ismert, de napjainkban természetes kozmetikumok is készülnek a hozzáadásával.
Hatásai, használata:
- ételízesítésre: a szárított bogyókat pácokban, vadhúsok fűszerezésére használják
- gyulladáscsökkentő, antioxidáns, fertőtlenítő, vírusölő és vízhajtó hatású
- borogatásként fájó ízületek számára jelent megoldást
- várandós nőknek nem ajánlott
- testápoló készítményekben: cellulitisz ellen, izom- és keringési problémákra
- arcápoló termékekben: zsíros bőr kezelésére
- aromaterápiában: megfázás, influenza kezelésére, idegesség és letargia ellen hatásos
