Végre itt az igazi tavasz, lekerülhetnek a kabátok és a pulóverek, több időt tölthetünk a szabadban, élvezve a napsütést. A napfény az egyik legjobb hangulatjavító, szorongás- és feszültségoldó, derűssé, frissebbé és élénkebbé válhatunk tőle. De nemcsak lelkileg, fizikailag is érezhetjük jótékony hatását: a napsugarak hozzájuttatnak a csontképzéshez és az immunrendszerünk megfelelő működéséhez szükséges D-vitaminhoz, sebek, egyes bőrhibák és bőrbetegség esetében serkenthetik a bőr tisztulását, fertőtlenítik, hámosítják, gyógyítják azt. Persze a napozással nyert (jó esetben) aranybarna szín is csábító sokak számára, azonban ez az a terület, ahol nagyon óvatosnak kell lennünk! Összefüggésben egyrészt az ózonréteg elvékonyodásával, másrészt pedig a rosszindulatú bőrrák eseteinek megszaporodásával, sokszor hallhatunk a napozás, illetve az UV-sugárzás veszélyeiről, de ha körültekintőek vagyunk, és néhány fontosabb szabályt betartunk, nem kell félnünk a napozás káros következményeitől.
Ultraibolya sugárzás
A napsugárzásnak szervezetünkre káros része az ultraibolya sugárzás, amely a napfénynek a 100 és 400 nanométer közé eső hullámtartománya. Az UV sugárzást tovább szokták bontani UVC, UVB és UVA sugártartományokra, melyek tulajdonsága és élettani hatása eltérő.
UVC
Normál esetben elnyelődnek az atmoszférában és az ózonrétegben, ezektől tehát nem kell tartanunk.
UVB
A sugarak erőssége ingadozik a nap folyamán, maximumát dél körül éri el. Stimulálja az új melanin képződését, felelősek a hosszabb távú barnulásért. Elsősorban a felhám rétegében okoznak akut károsodást: napégést, közvetlen DNS-károsodást, bőrrákot illetve szem- és retinasérüléseket. Viszont az UVB sugarakra van szükségünk a D-vitamin szintéziséhez, és a gyógyászatban is kihasználják a kedvező tulajdonságait (lézeres szemműtétek során illetve baktériumok ellen).
UVA
Talán ezek a legveszélyesebb sugarak, hiszen egész nap jelen vannak, minden rétegen áthatolnak (felhő, szmog, ablaküveg), és eljutnak az alsóbb bőrrétegekbe (irha) is, ahol károsítják a kollagénrostokat, így szerepet játszanak a korai bőröregedés, a napallergia, DNS- valamint szem- és retinakárosodások esetében is. Alattomosnak mondható, hiszen nincs azonnali, látványos hatása (szemben az UVB-vel), így az okozott károkat csak később vesszük észre, amikor bőrünk öregedése hirtelen beindul. A legfrissebb kutatások szerint a melanin az UVA hatására úgy alakul át, hogy olyan károsító anyagcseretermékek jönnek létre, amelyek rákot okozó folyamatokat is elindíthatnak. Vannak azonban jótékony hatásai is: elősegíti a csontképződést és a pigmentsejt-képződést, a legfelső bőrrétegben már jelenlevő pigmenteket is aktivizálja, így a rövid távú barnulásért felelős.
Amit mindenképp ki kell emelnünk, hogy az UV-szint nincs direkt összefüggésben a hőmérséklettel: a meleg érzetet a Nap látható és infravörös sugarai keltik, nem a veszélyes UV sugarak, amelyeknek azonban az egészségkárosító hatását azonnal nem érezzük a bőrünkön.
Számolnunk kell azokkal a faktorokkal is, amelyek befolyásolják azt, hogy mennyire tesszük ki a szervezetünket az UV sugarak káros hatásának, ugyanis nemcsak a vízparton, kifejezetten napozás során kell figyelmesnek lennünk, hanem bármikor, ha több időt töltünk a szabadban. Nem vagyunk biztonságban például felhős időben, hiszen az ultraibolya sugárzás körülbelül 90%-a áthatol a felhőkön (természetesen ezt befolyásolja a felhőzet típusa, vastagsága). Ugyancsak óvatosnak kell lennünk árnyékos vagy félárnyékos helyen, hiszen egyrészt a fák, napernyők sem nyújtanak teljes védelmet, másrészt az adott környezetünk (víz, homok, hó, jég) is visszatükrözheti a sugárzást, így az ugyanúgy elér minket, sőt akár meg is sokszorozza a kapott dózist. A vízben sem lehetünk biztonságban, mivel a sugarak nagy része áthatol a vízfelületen. A sugarak beesési szöge (a nap magassága) is szerepet játszik a napsugárzás intenzitásában: nyáron, 11 és 15 óra között, amikor ez az érték a legnagyobb, lehetőleg ne tartózkodjunk a tűző napon. (Egyszerű, de könnyen használható alapszabály: amikor rövidebb az árnyékunk, mint mi magunk, kerüljük a közvetlen napozást.) Ugyancsak nő az UV sugárzás ereje a tengerszint feletti magassággal és az Egyenlítőhöz való közelséggel.
Érdemes ellenőrizni a sugárzás aktuális erősségét, ezt megtehetjük az Országos Meteorológiai Szoltálat honlapján, ahol naprakész információkkal látnak el bennünket az éppen mért adatokról és ezzel összefüggésben a javasolt napozási időről és az egyéb védekezési módokról is.
(forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat honlapja)
A bőr, mint „természetes napernyő”
Bőrünknek van egy természetes védelmi rendszere a napsugárzás ártalmas hatásaival szemben, amelyért elsősorban annak legkülső rétege, a felhám felelős. Az ultaibolya fény hatására ugyanis itt fokozódik a bőr színét meghatározó pigmentsejtek festékanyagának, a melaninnak a termelése. Ez a többlet melanin eredményezi a lebarnulást, ami tehát a a bőr védelmi reakciója a Nap káros ultraibolya sugarai ellen, hiszen a festékanyag elnyeli ezeknek a sugaraknak egy részét, megakadályozva azt, hogy azok a bőr mélyebb rétegeibe hatoljanak. A sötétebb bőr tehát nagyobb mértékű védelmet biztosít a károsító napsugarak ellen.
A bőr másik védekezési stratégiája a szaruréteg megvastagodása, amely kb négyszeresére növeli a bőr ellenálló képességét. A napfény hatására fokozódik az izzadságban levő természetes fényvédő anyag, az urokaninsav termelése is.
A bőrnek ez az önvédelmi rendszere azonban csak részleges és korlátozott biztonságot nyújt, egyedfüggő (bőrszín, melanintermelő képesség, bőr vastagsága stb.) és viszonylag hosszú idő alatt alakul ki, így egyéb védekezésre is feltétlenül szükségünk van!
Hogyan védhetjük meg bőrünket?
Öltözet
Egy egyszerű természetes védekező mód lehet a megfelelő öltözet: válasszunk minél szellősebb, lengébb és természetes pamut ruhákat, amelyek fedik a karunkat, lábszárunkat is; de létezik már kifejezetten fényvédelemre alkalmas ruházat is (ezek védőfaktorát UPF-ben jelölik). Ügyeljünk a ruhából kilógó testrészek (elsősorban a szem, fül, nyak, arc) védelmére is: hordjunk sapkát, széles karimájú kalapot illetve UV-szűrős napszemüveget!
Étrend
Kutatások kimutatták, hogy bizonyos ételek segítik mérsékelni a napsugárzás bőrt károsító hatásait. A karotinoidok (paradicsom, répa, brokkoli, spenót stb.) és az A-, C-, E-vitaminok, a szelén, az omega3 zsírsavak tartós fogyasztása erősíti a bőr védekező képességét. A zöld tea fogyasztása is ajánlható a napozást megelőzően, mivel antioxidáns tartalma hozzájárulhat a leégés megelőzéséhez és a barnulás gyorsításához. Amire még fordítsunk nagy gondot, hogy igyunk sokat a kiszáradás elkerülése miatt.
Fényvédők használata
Egy adott naptej szűrőképességére annak faktorszáma (SPF) utal. Az SPF (Sun Protector Factor) egy szorzószám, ami azt mutatja meg, hányszorosára nő a bőrünk védekezőképessége az adott naptej használatával az UVB sugarak ellen, tehát hogy hányszor hosszabb ideig tartózkodhatunk a napon bekent állapotban, mint kence nélkül. Ha a naptej faktorszámát megszorozzuk a bőr természetes védelmével, percekben kifejezve megkapjuk azt a maximálisan napon tölthető időt, ami alatt még nem károsodik (ég le) a bőrünk.
Ennek alapján például egy 30 faktoros naptej, ha egyébként 20 perc alatt égnénk le naptej használata nélkül, elvileg 30x20, azaz 600 percig biztosítja azt, hogy ne kozmáljunk oda.
Egy másik megközelítésből ez a szám még azt is jelzi, hogy az UVB sugaraknak hány százalékát szűri ki az adott naptej ( 1/SPF részét engedi át azoknak):
SPF 15 az UVB sugarak 93%-át blokkolja (1/15 részét engedi át)
SPF 30 az UVB sugarak 97%-át blokkolja (1/30 részét engedi át)
SPF 50 az UVB sugarak 98%-át blokkolja (1/50 részét engedi át)
Ez a skála tehát nem lineárisan változik, így egy 30-as és 50-es naptej között nem tűnik nagynak a különbség (csupán 1%), viszont ha a másik szemszögből vizsgáljuk, a bőrünket elérő káros sugarak mennyisége az 50-es faktorszámú naptej esetében kb másfélszer kevesebb, mint az 30-asnál; ráadásul azzal 1,5x később égünk le, mint egy 30-ast használva.
Mindez persze egy durva becslés, mert egy adott naptej által nyújtott védelem még sok mindentől függ, amelyekkel kapcsolatban felmerülhetnek nehézségek.
1. Tisztában kell lennünk azzal, hogy fényvédő használata nélkül mennyi idő alatt is égünk le. (A kérdés itt főleg az, hogy ezt hogyan teszteljük ki...) Ebben azért segíthet az, ha tudjuk, milyen a bőrtípusunk.
2. Egy naptej csak abban az esetben nyújtja az SPF által kalkulált fényvédelmet, ha azt megfelelő mennyiségben és időközönként használjuk: 2 mg-ot kenünk minden cm2-re és mindezt 2 óránkénti megismételjük (illetve fürdés, izzadás esetén sűrűbben). Egy EU-ajánlás szerint ez alkalmanként mintegy 36 gramm fényvédőt jelent, ami jelentős mennyiség (még akkor is, ha ebből leszámítjuk a fürdőruhával fedett részekre, a talpakra, hajas fejbőrre stb. kalkulált mennyiséget), ennyit jellemzően senki sem ken magára. (Cserében a legtöbben meg vagyunk győződve róla, hogy megtettük a kellő óvintézkedéseket, és nyugodtan sütkérezünk a napon.) A bőrre felvitt készítmény vastagsága és az általa biztosított fényvédelem viszont exponenciális kapcsolatban vannak egymással, tehát ha kevesebbet kenünk magunkra, akkor az jelentősen alacsonyabb mértékű védelmet biztosít. (Egy SPF50 naptej fele mennyiségben használva nem 25 SPF-nek felel meg, hanem csak 7-esnek.)
3. Az SPF csak az UV-B védelemre vonatkozik, az UV-A-ra nem. Ha a védelem kiterjed az UVA sugarakra is, azt külön jelölni kell a csomagoláson!
4. A faktorszám kiválasztásánál figyelembe kell venni egyéb tényezőket is: hol és milyen környezetben vagyunk (lásd a korábban már említett sugárzást befolyásoló faktorokat), mennyi az aktuális sugárzás, mit csinálunk épp (fürdés, sportolás/izzadás is csökkenti a hatékonyságot).
Milyen naptejet válasszunk?
1. Széles spektrumút, amely az UVA és az UVB sugarak ellen is véd. Az UVB elleni védelmet az SPF szám jelöli, az UVA ellenit viszont nehezebben számszerűsítik, leggyakrabban erre a PPD (Persistent Pigment Darkening) értéket használják, amely az UVA hatására kialakuló késői pigmentálódás elleni védelmet jelzi. Ha az UVA pecsétet látjuk a csomagoláson, akkor is biztosak lehetünk benne, hogy az EU előírásoknak megfelelő a termék UVA védelem szempontjából: a PPD/SPF arány három, vagy annál nagyobb.
2. Érdemes vízállót venni, viszont mivel ez sem jelenti azt, hogy nem „mosódik” le a vízben, ebben az esetben is szükség van a többszöri használatra. Az Európai Kozmetikai, Toalettipari és Illatszer Szövetség (COLIPA) iránymutatása alapján „vízállónak” azt a fényvédő készítményt szabad nevezni, amely eredeti fényvédőfaktorának minimum a fele mérhető kétszer 20 perc fürdőzés után. Ha ez a feltétel teljesül 4 x 20 perc vízben tartózkodás után is, akkor „extra vízálló” megjelöléssel illethető az adott termék.
3. Összetétel illetve a fényvédők típusa alapján is különböznek a naptejek. A fényvédők két nagy kategóriába sorolhatóak: fizikai és a kémiai fényvédők, melyek más-más mechanizmus alapján védik a bőrt a káros sugarak ellen.
- Kémiai fényvédők: beszívódnak a bőrbe és elnyelik a sugarakat. Ezek fényvédő hatása azonban nem azonnal alakul ki, érdemes fél órával a napozás előtt felkenni. A kémiai szűrőkből sokféle létezik, különböznek abban, mennyire könnyen bomlanak le, önmagukban mennyire nyújtanak védelmet, és azt milyen hullámhosszú sugarak ellen teszik stb., így ezeket kombinálni kell egymással. Ezekből a filterekből a naptejek tehát mindig többfélét tartalmaznak, például van olyan kémiai összetevő, amelyiket azért használják, hogy stabilizáljon egy olyan vegyületet, ami véd az UV-A ellen.
Ezek közül van pár, amelyik bizonyítottan veszélyes a bőrre nézve: használatuk bőrirritációt és fototoxikus allergiát válthat ki, egy részük a napfény hatására elősegítheti a bőrben a szabad gyökök képződését, másokat a hormonális egyensúly felborításáért tesznek felelőssé. Ezek a vegyszerek tehát nemcsak a bőrbe, hanem a véráramba is bejutnak, sőt van olyan is, amit az anyatejből is kimutattak már.
- Fizikai (ásványi) fényvédők: ezek nem szívódnak be a bőrbe, a bőr felületére kenve azonnal hatnak és visszaverik a sugarak zömét. A két leggyakoribb fizikai fényszűrő, a titánium-dioxid és a cink-oxid, amelyek önmagukban is stabilak (nem bomlanak le könnyen), széles spektrumú védelmet nyújtanak (ebből a szempontból a cink-oxid az, amely az UV-A szélesebb skálája ellen véd) és nem irritálják a bőrt, ezért érzékeny bőrön és babáknál is használhatóak. A fizikai fényvédőkre jellemző, hogy általában nehezebben kenhetők, fehéres réteget hagynak, ami kényelem és esztétikai okokból jelenthet gondot, ámde a modernebb termékek már ezt a „kellemetlenséget” is kiküszöbölik. A részecskék mérete is befolyásolja a fényvédelmet: minél kisebbek, annál jobb UVB, viszont annál rosszabb UVA védelmet biztosítanak, és annál kevésbé látszódnak a bőrön. A nano méretű részecskékkel szemben néha felmerül a gyanu, hogy mégis beszívódnak a bőrbe és a véráramba, így elősegíthetik a bőrben a káros szabad gyökök képződését, illetve hogy ezek belégzése por vagy spray formájában is veszélyes. Ezekről azonban a kutatások eredményei nem vallanak egyértelműen – az általunk kínált termékekben (Wooden Spoon, Biosolis naptejek) mindenesetre nem nano-nagyságú összetevők találhatóak
.
- A fényvédő készítmények az eddig említett kémiai és fizikai elven működő komponensek mellett tartalmazhatnak még egyéb anyagokat: antioxidánsokat, hidratálókat, bőrnyugtatókat, gyulladágátlókat, DNS-javító enzimeket is.
4. Megfelelő faktorszámút: amit itt újra kiemelnénk, nem létezik olyan napozó termék, ami 100%-ban védene! Léteznek kalkulátorok, amelyek segítséget nyújthatnak az számunkra optimális faktorszám kiválasztásában, amely kiindulásnak akár használható is, de mint látható, ez a kérdéskör azért bonyolultabb
.
5. Bőrtípusunknak megfelelőt: bőrünk nem egyforma, a bőr (és emellett a haj illetve a szem) színe (pigmenttartalma) és fényre való reagálása (UV-érzékenysége, a barnulás sebessége, a leégés gyorsasága, az arcbőr reakciója) alapján 6 különböző bőrtípust különböztetünk meg. Az egyes-kettes bőrtípusba soroltaknak (fehér bőr, világos szem, szőke-vörös haj, szeplők) kell a legjobban odafigyelni, ők azok, akik könnyen leéghetnek.
A megfelelő naptej kiválasztása mellett a hatékonyságban nagy szerepe van annak, hogy mikor és miként, tehát helyesen alkalmazzuk-e azokat. Figyelmet kell fordítani a felkent mennyiségre, arra, hogy tényleg mindenhova jusson belőle, illetve kémiai fényvédő esetén arra, hogy fél órával korábban kezdjük el felvinni, mint ahogy kimennénk a szabadba. A lejárt szavatosságú naptejet inkább dobjuk ki! Tartsuk szem előtt azt, hogy a napvédő krémeket nem azért kell használnunk, hogy több időt tölthessünk a napon, hanem, hogy védjük magunkat arra az időre, amikor elkerülhetetlen, hogy a napon tartózkodjunk.
A gyerekek különleges védelmet igényelnek: mivel bőrük sokkal vékonyabb (kb. ötöde) és érzékenyebb, mint a felnőtteké, így kevésbé hatékony a védelmi funkciója. Fokozottabb UV-érzékenységet jelent az is náluk, hogy a melanin kisebb mennyiségben termelődik a bőrükben, és a savköpeny és a faggyúmirigyek aktivitása is csekélyebb. Tovább növeli a veszélyt az is, hogy a védekezőképességük (immunrendszerük) még fejletlen, nincs meg az a biokémiai védelem, mely a felnőtt szervezetében képes a károsodott sejteket korrigálni. Kutatások azt mutatják, hogy gyerekkorban történt gyakori leégés (mivel az embert ért sugárzás mennyisége az élet során összeadódik) megnöveli a későbbiekben kialakuló melanóma kockázati esélyét. (A gyerekekhez hasonló veszélyben vannak az 1-es bőrtípusba tartozók, és azok is, akiknek bőrén sok anyajegy található.)
Legyünk tehát körültekintőek mindig, élvezzük a napfényt, mindezt azonban tegyük megfelelő óvintézkedések mellett és a fényvédők helyes használatával, ezzel csökkenthetjük a napsugárzás által okozott hosszútávú ártalmak (bőröregedés, ráncok, pigmentfoltok, bőrrák) kockázatát!
Forrás:
http://www.met.hu/ismertetok/UV_tanacsok.pdf
http://napsugarzas.hu/index.php/cikkek/gyermekek
http://www.szepsegbroker.hu
http://www.webbeteg.hu
http://www.meteoline.hu
https://incidecoder.com
https://www.ewg.org
https://dermatology.ca/public-patients/skin/photoaging/#know-your-skin-type-107278
http://www.who.int/uv/uv_and_health/en
http://www.cancerresearchuk.org/about-cancer/causes-of-cancer/sun-uv-and-cancer
